Főoldal
Hogyan védhetjük meg a gyerekeket és a jogaikat a politikai kampányok idején?
A politikai üzenetek ugyan a felnőtteknek szólnak, de a gyerekek is látják, hallják őket. Az országgyűlési választásokat megelőző felfokozott hangulatú, időnként indulatokkal is terhelt kampányidőszak mindenki számára megterhelő lehet – a gyerekeknek különösen. Abban próbálunk segíteni, hogy ez megváltozzon, könnyebb legyen.
A gyerek is látja, ami körülötte történik.
Joga van érteni. És joga van kimaradni abból, ami nem róla szól. Valós kampányhelyzetek, gyerekjogi szempontok és konkrét lépések egy helyen!
Más kérdéseid lehetnek a témában – attól függően, ki vagy
Nem nekik szól – mégis hat rájuk
A politikai üzenetek a választópolgárokat célozzák, de a gyerekeket is eltalálják. A kisebbek általában nem is értik a kampányüzeneteket, de az általuk kiváltott érzéseket (pl.: félelem, düh, szorongás) nagyon is értik.
A gyerekek kiszolgáltatottságával szemben a legtöbbet azok a felnőttek tehetik, akik körülöttük vannak.
De természetesen az is sokat számít, hogy magában a választási kampányidőszakban milyen tartalmakat készítenek és használnak fel maguk a politikusok.
A gyerekek nem lehetnek kampányeszközök. Joguk van arra, hogy megvédjük őket. Joguk van arra, hogy vigyázzunk rájuk. Kampányidőszakban is joguk van arra, hogy értsék mi történik, és joguk van arra, hogy kimaradjanak belőle.
Ha kérdésed van, innen indulj!
Jogszabályok, a Nemzeti Választási Bizottság döntései és gyerekjogi alapelvek alapján megválaszoljuk a kampányidőszakban és a választások kapcsán leggyakrabban feltett kérdéseket, amelyek 18 éven aluli gyerekeket érintenek.
Általánosan fontos kérdések
Szerepelhetnek gyerekek spontán módon politikai kampányban? – Mit mond a Kúria új (2026. márciusi) döntése, és az Alkotmánybíróság határozata?
A Kúria egy olyan kampányvideót és fotókat értékelt, amelyeken egy kisgyermek szerepelt politikai szereplők mellett (felkiabált a színpadra, és a szülő odaemelte és átadta őt a politikusnak). A jelenetről készült felvételeket kampánycélból megosztották. A döntés szerint a gyermek szerepeltetése sértette a választási eljárás egyik alapelvét, ezért a jelölteket eltiltották a hasonló jogsértő magatartástól.
Ennek értelmében, a jövőben ha egy gyerek felismerhetően jelenik meg politikai tartalom mellett, ha a jelenléte erősíti a politikai üzenetet, vagy ha a felvételt kampánykommunikációban használják fel, akkor az akkor is jogellenes, ha a szülő előzetesen hozzájárult, és ha a gyerekről készült felvételt közterületen zajló eseményen rögzítették.
A szülő hozzájárulása fontos, de önmagában nem tesz minden helyzetet jogszerűvé. A politikai kampány szabályait és a gyerekek érdekeit ettől függetlenül is vizsgálni kell.
Ez a döntés nem teszi jogellenessé, hogy gyerekek vegyenek részt politikai eseményeken. Azt viszont igen, hogy a jelenlétüket kampányeszközként használják fel. Ez a döntés (Kvk.III.39.071/2026/9. végzés) azért is fontos, mert a gyerekek jogainak védelmét a kampányidőszak mellett kiterjesztő módon is értelmezhetővé teszi, például a gyerekek digitális lábnyoma szempontjából. A kampányok intenzívek, gyorsan terjednek a tartalmak a neten, és sokáig elérhetők maradnak. Egy gyerekről készült felvétel később is újra és újra megjelenhet, anélkül hogy ő ezt befolyásolni tudná.
Az Alkotmánybíróság IV/1085/2026. határozata a Kúria döntését néhány nappal később hatályon kívül helyezte. Ennek oka a kúria téves jogalkalmazása volt. Az AB döntésében kiemeli a gyerekek fokozott védelmének szükségességét, és felhívja a figyelmet arra, hogy a 15. alaptörvény kiegészítést követően a jogalkotónak módosítania kellene a választási törvényt, hogy a gyerekek védelme megfelelően érvényesülhessen.
Lehet-e törvénysértő egy kampánytartalom, ha egy konkrét gyereket érint, aki ugyan nem látszik a felvételen, de róla beszélnek?
Egy ilyen kérdésnél két oldalt kell vizsgálni: a konkrét gyereket (gyerekeket), akiről szó van, ill. azt, hogy egy ilyen tartalom hogyan hathat más gyerekekre és felnőttekre. Ha egy gyerek beazonosíthatóan szerepel egy felvételen (pl. elhangzik a neve, és a családtagjain keresztül tudható, hogy kiről van szó), akkor sérül a gyerek magánélethez való joga, és megnő a gyerek bántalmazásnak (pl. kortárs zaklatásoknak) való kitettsége is. Az ilyen jellegű tartalmak a gyerek felhasználásának számítanak, sértik a legfőbb érdekét, így gyerekjogi jogsértést valósítanak meg akkor is, ha a gyerek konkrétan nem látható a felvételen.
Egy ilyen jellegű tartalom ellentétes azzal az alapelvvel, hogy egyetlen gyereket sem használhatnak fel a felnőttek (még a szüleik, más családtagjaik sem) a saját céljaik érdekében. Továbbá sérti a gyerekvédelem (Alaptörvény 15. módosításával beiktatott: a gyerekvédelem minden más alapvető jog felett áll) alapelvét is. Ezek mellett a súlyos gyerekjogi határátlépések és kockázatok mellett egy ilyen tartalom – főleg, ha komoly ismertségű közszereplő készíti -, veszélyezteti a digitális gyerekvédelemnek azt az alapelvét, ami szerint védeni kell a gyerek digitális lábnyomát, és szükségtelen módon nem hozható létre olyan tartalom, ami később egész életében elkíséri őt, hiszen az internet nem felejt.
Miért különösen sérülékenyek a gyerekek a választási kampányok idején?
Gyerekekről beszélünk, ami a 0-18 éves korosztályt jelenti. Ez egy nagyon széles kör. Nyilvánvalóan máshogyan sérülékeny egy kisgyerek, aki semmit nem ért a politikából, mint egy kamasz, aki inkább már azon háborodik fel, hogy nem veszik figyelembe a véleményét a rá vonatkozó közügyekben.
A gyerekek a választási kampány idején alapvetően azért sérülékenyek, mert a valódi jogvédelmük nem biztosított, miközben a kampány nem csak politikai térben zajlik, hanem a gyerekek mindennapjaiban is. (köztereken, óriásplakátokon, rádióban, tévében és az interneten. A gyerekek nem tudják „kikapcsolni” a kampányt, akkor sem, ha nem akarnak részt venni benne. Kampányeszközzé válhatnak, anélkül, hogy értenék, valójában mibe vonják be őket.
Előfordulhat, hogy gyerekeket bántalmazás ér a kampányidőszak alatt politikai üzenetek miatt?
A kampányidőszak érzelmileg felfokozott időszak, amikor a felnőttek között is több feszültség lehet, és a gyerekeknél is tapasztalható, hogy a kortárs bántalmazásokban megjelennek a politikai üzenetek. Egymást minősíthetik a gyerekek olyan kifejezésekkel, amelyeket a kampány során hallottak, de kirekesztésre, csúfolásra, a másik megbélyegzésére is használhatják a politikai kampányokban előforduló, gyakran ismételt üzeneteket.
Fontos, hogy a felnőttek erre megfelelően reagáljanak, és a politikai tartalomtól (ill. saját politikai preferenciájuktól függetlenül) a bántást, kortárs zaklatás (bullyingot) próbálják megelőzni, ill. ha már megjelent a gyerekek között, akkor időben, hatékonyan kezelni.
Nagyon sok esetben a gyerekek az általuk is használt mondatok, szavak valódi jelentésével nincsenek tisztában (ahogy pl. a káromkodásnál), viszont megértik és megérzik, hogy amit mondanak, az bántó lehet, így az érzelmi tartalma miatt használják a kortársaikkal szembeni konfliktusokban. Ez ellen a felnőtteknek ugyanúgy fel kell lépni, mint minden más bántalmazási helyzetben.
Sértenek bármilyen gyerekjogot a mesterséges intelligencia felhasználásával előállított kampányfilmek, tartalmak?
A mesterséges intelligencia (MI) felhasználásával készült felvételek a gyerekjogokat és a gyerekek digitális jóllétét is veszélyeztethetik, ha
- nem egyértelmű, hogy nem valós tartalomról van szó,
- ha félrevezető, manipulatív, valóság-hamisító (a valódira emlékeztető, de mesterségesen generált) tartalomról van szó,
- ha létező gyerekről mintázott, vagy hozzá hasonlító karaktert használ fel,
- ha a tartalom emlékeztet ismert gyerekfilmes karakterekre, vagy általában emlékeztet egy olyan történetre, ami gyerekeknek szól.
2025 (a 15. Alaptörvény módosítás) életbe lépése óta a gyerekek védelme olyan jog, ami – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Ennek értelmében a gyerekek védelme a lelki egészségüket, érzelmi jóllétüket veszélyeztető tartalmaktól elsőbbséget élvez.
Hogyan lehet egy MI tartalom megfelelő gyerekjogi szempontból a kampányban?
- legyen egyértelműen feltüntetve, hogy MI tartalomról van szó,
- ne szerepeljen benne gyerek karakter,
- ne legyen a tartalom vonzó a gyerekek számára (ne emlékeztessen gyerekeknek szóló rajzfilmre, filmre, és ne használjon fel ismert gyerekfilm karaktert),
- ne hordozzon olyan üzenetet, ami a gyereket félelemmel, szorongással tölti el,
- ne terjesszék olyan platformokon és csatornákon, amely gyerekek számára is hozzáférhető.
Sért bármilyen gyerekjogot, ha egy képviselőjelöltről rejtett kamerás felvételt hoznak nyilvánosságra?
Ha felvételen gyerek is látható, akkor minden esetben jogszabályt sért a felvétel elkészítése és nyilvánosságra hozatala. Ha nem szerepel a felvételen gyerek, akkor a tartalmat abból a szemponból kell megvizsálni, hogy veszélyeztetheti-e a gyerekek jóllétét?
Az erőszakos, veszélyes vagy egészségkárosító magatartást bemutató, félelemkeltő vagy pornográf tartalmak (a média törvény szerint is) a gyerekek számára veszélyeztetőek, ezért nyilvánosságra hozataluk gyerekjogokat sért.
2025 (a 15. Alaptörvény módosítás) életbe lépése óta a gyerekek védelme olyan jog, ami – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Ennek értelmében a gyerekek jóllétét, érzelmi vagy mentális egészségét sértő, veszélyeztető tartalmak közzététele egyértelmű tilalom alá esik.
Fontos szempont még, hogy a gyerekek gyakran kellő körültekintés nélkül használják a mobileszközöket és osztanak meg olyan tartalmakat, amiket hozzájárulás nélkül, titokban készítettek. A felnőtteknek jó példával kell elöl járniuk, és nem üzenhetik azt a gyerekeknek, hogy az ilyen magatartás rendben van.
További szempont, ha a felvételen szereplő felnőttnek vannak gyerekei – ebben az esetben ugyanis ezeknek a gyerekeknek a jóllétét közvetlenül is veszélyezteti a titokban készített felvételek közzététele.
Van különbség általában a politikai kommunikáció és a kampányidőszak között?
Minden nyilvános kommunikáció hat a gyerekekre. De a választási kampány erősen érzelmi, megosztó üzenetekre épít, ami kihat a családokra, közösségekre – míg a politikai ellenféllel kapcsolatos félelemkeltő vagy ellenségképre építő üzenetek az érzelmi jóllétüket is hátrányosan befolyásolhatják.
Különösen problematikus ebből a szempontból, ha olyan szimbólumokat, képi világgal találkoznak a gyerekek, amit ők is értenek, nekik is jelentéssel bír (pl. rajzok, emojik, rakéták, stb.)
Bár a kampányidőszakkal kapcsolatban több rendelkezés is védi a gyerekeket (pl. hogy hol lehet kampányolni), de a jogszabályok elsősorban a jelöltek, pártok és választók viszonyát rendezik, nem fogalmaznak meg külön garanciákat gyerekjogi szempontból.
Milyen korlátai vannak a választási kampánynak, ha gyerekekről van szó?
Kevés konkrét korlát van a jogrendszerben, de a gyerekjogok megfelelő értelmezésével, a jogalkalmazók biztosítani tudnák a gyerekek védelmét. A jelenlegi értelmezések alapján amit biztosan nem tehetnek meg egy gyerekkel kampányidőszakban:
- nem rendezhetnek kampányeseményt az iskolájában, óvodájában, kollégiumában;
- más módon sem kampányolhatnak köznevelési intézményben;
- nem készíthetnek róla felvételt, és azt nem használhatják fel nyilvánosan a szülők előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül.
2025 óta (a 15. Alaptörvény módosítás életbe lépésével) a gyerekek védelme olyan joggá vált, ami – az élethez való jog kivételével – minden más alapjogot megelőz. Ennek értelmében a gyerekek védelme a veszélyeztetéstől (ideértve a mentális, lelki egészségükre károsan ható politikai tartalmakat, kampányeszközöket is) elsőbbséget élvez.
Milyen korlátozás vonatkozik iskolákra, óvodákra, kollégiumokra?
Ha a jogszabály tiltja, hogy óvodában, iskolában kampányoljanak, akkor hogyan láthatok mégis olyan posztokat, meg híreket, ahol a politikusok gyerekekkel vannak körülvéve?
Amikor a nyilvánosságban olyan felvételek jelennek meg, ahol iskolások, óvodások jelenlétében egy politikus átad valamit, vagy beszédet tart, akkor általában azt a kiskaput használják ki, hogy nem közvetlenül az iskola, óvoda épületében tartják a rendezvényt, vagy úgy hivatkoznak az eseményre, mint ami nem kampányrendezvény, ill. ha a képviselőjelöltnek már van valamilyen politikai tisztsége, akkor az egész eseményt úgy kommunikálják, mint ami a már meglévő pozíciójához kapcsolódik.
Attól függetlenül, hogy ilyen módon megtartható egy esemény anélkül, hogy sértené a köznevelési törvényt, attól még az 1991. évi LXIV. törvénnyel, azaz a Gyermekjogi Egyezménnyel ellentétes, és ha nincsenek meg a megfelelő szülői hozzájárulások a felvételkészítéshez, meg a gyerekek eseményen való részvételéhez, akkor ugyanúgy jogszabályt sért az, ami történt.
Ezért azt javasoljuk, hogy ha ilyet tapasztalsz, akkor élj bejelentéssel a politikus, a kampányszervező, az intézményvezető és a választási bizottság felé.
Szülők leggyakoribb kérdései
Szerepelhetnek gyerekek spontán módon politikai kampányban? – Mit mond a Kúria új (2026. márciusi) döntése, és az Alkotmánybíróság határozata?
A Kúria egy olyan kampányvideót és fotókat értékelt, amelyeken egy kisgyermek szerepelt politikai szereplők mellett (felkiabált a színpadra, és a szülő odaemelte és átadta őt a politikusnak). A jelenetről készült felvételeket kampánycélból megosztották. A döntés szerint a gyermek szerepeltetése sértette a választási eljárás egyik alapelvét, ezért a jelölteket eltiltották a hasonló jogsértő magatartástól.
Ennek értelmében, a jövőben ha egy gyerek felismerhetően jelenik meg politikai tartalom mellett, ha a jelenléte erősíti a politikai üzenetet, vagy ha a felvételt kampánykommunikációban használják fel, akkor az akkor is jogellenes, ha a szülő előzetesen hozzájárult, és ha a gyerekről készült felvételt közterületen zajló eseményen rögzítették.
A szülő hozzájárulása fontos, de önmagában nem tesz minden helyzetet jogszerűvé. A politikai kampány szabályait és a gyerekek érdekeit ettől függetlenül is vizsgálni kell.
Ez a döntés nem teszi jogellenessé, hogy gyerekek vegyenek részt politikai eseményeken. Azt viszont igen, hogy a jelenlétüket kampányeszközként használják fel. Ez a döntés (Kvk.III.39.071/2026/9. végzés) azért is fontos, mert a gyerekek jogainak védelmét a kampányidőszak mellett kiterjesztő módon is értelmezhetővé teszi, például a gyerekek digitális lábnyoma szempontjából. A kampányok intenzívek, gyorsan terjednek a tartalmak a neten, és sokáig elérhetők maradnak. Egy gyerekről készült felvétel később is újra és újra megjelenhet, anélkül hogy ő ezt befolyásolni tudná.
Az Alkotmánybíróság IV/1085/2026. határozata a Kúria döntését néhány nappal később hatályon kívül helyezte. Ennek oka a kúria téves jogalkalmazása volt. Az AB döntésében kiemeli a gyerekek fokozott védelmének szükségességét, és felhívja a figyelmet arra, hogy a 15. alaptörvény kiegészítést követően a jogalkotónak módosítania kellene a választási törvényt, hogy a gyerekek védelme megfelelően érvényesülhessen.
Mit lehet tenni, ha egy tanár az iskolában, tízéves gyerekeknek arról beszél az egyik órán, hogy az a veszélye annak ha a választásokon induló egyik párt nyer, hogy háborúba kerülhet Magyarország?
Az ilyen tanári magatartás nem megfelelő:
- az iskolának párpolitikai és ideológiai szempontból semleges terepnek kell lennie,
- a gyerekeket nem szabad megfélemlítő, szorongás keltő helyzetekbe hozni (a háborúval riogatás ilyen),
- a gyerekek mentális egészségéért, jóllétéért a pedagógusok is felelősek – azt nem veszélyeztethetik.
Mivel egy ilyen tanóra nem számít kampányeseménynek, ezét a választási bizottságnál nem lehet jelzést tenni, azonban az eset jelezhető az intézmény vezetője és a fenntartó (tankerület) felé annak érdekében, hogy ilyen még egyszer nem forduljon elő.
A szülők, és a gyerekek mellett lévő pedagógusok számára fontos feladat, hogy beszélgessenek a gyerekekkel, figyeljenek arra, hogy milyen érzéseket, gondolatokat keltett bennük ez az óra, és segítsenek nekik abban, hogy az eset feldolgozható, érthető legyen. Fontos az is, hogy a gyerekek ne maradjanak magukra az érzéseikkel – legyen lehetőségük megosztani azokat egy elfogadó és megértő közegben otthon és az iskolában.
Honnan tudom, hogy a gyerekemet politikai célra használják fel?
Gyanakodhatsz arra, hogy a gyerekedet politikai célra akarják felhasználni, ha a szerepeltetése (egy eseményre való meghívása) elsősorban a politikus érdekeit szolgálja, és nem a gyerekekét; ha a fotó, videó vagy megszólalás kampányidőszakban jelenik meg, politikushoz, párthoz vagy kampányhoz köthető felületen, és érzelmi hatáskeltésre használják a gyerek jelenlétét.
Figyelmeztető jel, ha a gyerek (és gyakran a szülő, sőt az érintett intézményvezető) sem érti pontosan, mire mondott igent, nem mondhat valódi nemet. Vannak helyzetek, amikor a felnőttek is azt érzik, hogy ki vannak szolgáltatva a politikai döntéshozóknak – ilyenkor a gyerekek szerepeltetése is általában nehezen indokolható, nem jogszerű.
Részt vehet-e a gyerekem kampányeseményen?
Amikor gyerekekről beszélünk, akkor a 0-18 éves korosztályra kell gondolnunk, de a különböző életkorú gyerekek esetén erre a kérdésre más válasz adható.
Kisgyerekek általában a szüleikkel együtt jelennek meg kampányeseményeken, ők viszik el magukkal. Ebben az esetben a szülő döntése a gyerek részvétele. Ilyenkor is fontos, hogy a gyerekkel életkorának megfelelően beszélgessenek a szülők, és segítsék, hogy a gyerek értse mi történik.
Idősebb gyerek esetén, aki saját döntése értelmében megy el egy politikai vagy kampányeseményre, a szülők támogatása és hozzájárulása szintén fontos. Ennek hiányában például nem megengedhető, ha a gyereket szerepeltetik, fotózzák, videózzák, színpadra hívják vagy politikai üzenethez kapcsolják.
Fontos szempont, hogy a gyerek értse, mi történik, bármikor el lehessen jönni, és ne érje nyomás vagy elvárás. Ha a részvétel a gyerek számára megterhelő, veszélyes vagy eszközzé válik, akkor érdemes nemet mondani.
Mit tegyek, ha a gyerekem szerepel egy politikai videóban, fotón vagy hirdetésben?
Ha a gyereked politikai videóban, fotón vagy hirdetésben szerepel, érdemes gyorsan és határozottan lépni.
Először is beszélj a gyerekkel: derítsd ki, érti-e, mi történt. Ezután kérd a tartalom azonnali eltávolítását attól, aki közzétette (kampánystáb, politikus, oldalüzemeltető), és hivatkozz arra, hogy a gyerek nem lehet kampányeszköz, és hogy te nem adtál hozzájárulást a szerepléséhez. Ha a tartalmat nem távolítják el, jelezz a platformon (gyerek szerepeltetése, visszaélés), és dokumentáld a tartalmat (link, képernyőkép, dátum).
Ha bizonytalan vagy, kérj gyerekjogi vagy jogi segítséget, és szükség esetén tegyél hivatalos panaszt. A cél az, hogy a gyerek biztonsága és legjobb érdeke érvényesülhessen – ezért pedig a szülőnek van elsődlegesen lehetősége fellépni.
Mi a teendő, ha a gyerekem az iskolában vagy óvodában politikai üzenetekkel találkozik?
Ha a gyerekedet iskolában vagy óvodában politikai üzenetek érik, első lépésként beszélj vele nyugodtan, hogy pontosan mi történt, ki mondta, hol és ezt ő hogyan élte meg. Ezután jelezd az intézménynek (óvodapedagógusnak, tanárnak, intézményvezetőnek), hogy mi történt, és hogy a köznevelési intézményeknek politikailag semlegesnek kell lenniük. Kérd, hogy ennek megfelelően járjanak el, és kérj biztosítékot, hogy ilyen nem fog még egyszer előfordulni.
Ha ez nem történik meg, írásban fordulj a fenntartóhoz, és dokumentáld az esetet (időpont, az eset rövid leírás). Közben erősítsd meg a gyereket abban, hogy nem csinált semmi rosszat, és rendben van, ha kérdez vagy zavarban van. Ha a helyzet megismétlődik, vagy ha azt látod, hogy a gyereked nincs jól a történtek miatt, kérj gyerekjogi segítséget.
Hogyan beszéljek a gyerekemmel a választásokról életkorának megfelelően?
A gyerekek hétköznapi helyzetekben szoktak beszélni arról, hogy mi történt velük. Még azok a gyerekek is elejtenek néha megjegyzéseket a napjukról, akik amúgy nem olyan bőbeszédűek otthon. Érdemes ezekhez a mindennapi helyzetekhez kapcsolódóan beszélni a választásokról is, például ha arról mesél, hogy milyen plakátokat látott, vagy arról, hogy milyen politikus TikTok videóját mutatta az egyik barátja.
Úgy érdemes beszélni a választásokról, hogy a gyerek életkorához, kérdéseihez és érzelmi biztonságához igazodsz – nem mindent egyszerre, és nem kész álláspontokat átadva.
Kisebb gyerekeknél (óvoda–alsó tagozat) maradj a konkrét, hétköznapi magyarázatoknál: a választás arról szól, hogy a felnőttek időről időre döntenek közös dolgokról. Nem kell pártokról beszélni, inkább hangsúlyozd, hogy lehet különböző véleménye az embereknek, de ettől még mindenki tiszteletet érdemel.
Felső tagozatban már lehet beszélni véleménykülönbségekről, kampányról, arról, hogy az üzenetek meggyőzni akarnak. Segíts felismerni, hogy nem minden hangos állítás igaz, és rendben van ha kérdez, miként az is, ha bizonytalannak érzi magát.
Kamaszoknál vond be őket partnerként: beszéljetek értékekről, érdekekről, hatásokról, és arról is, hogy nem kell állást foglalniuk. Fontos, hogy érezzék: a véleményük számít, de nem kell ugyanazt gondolniuk, mint a szüleiknek.
Minden életkorban alapelv, hogy ne ijesztgess, ne terheld túl részletekkel, és tedd világossá: a gyerek nincs felelőssé téve a politikáért. A cél nem az, hogy „jól gondolkodjon”, hanem hogy biztonságban kérdezzen és gondolkodjon. Ezekhez a beszélgetésekhez ajánljuk a Hogyan változtasd meg a világot? c. könyvet, mely a részvételiségről és demokráciáról mesél a gyerekeknek.
Mit tehetek, ha utólag látom, hogy a gyerekem jogai sérültek?
Kihez fordulhatok segítségért vagy tanácsért?
Jogellenesen, hozzájárulás nélkül készített, online elérhető tartalom esetén a leggyorsabb segítség az internethotline.hu. Minden olyan jogsértés, ami a kampányhoz kapcsolódik, jelezhető (3 napon belül) a helyi választási bizottság felé.
Ha a kampányhoz kapcsolódó médiatartalom kapcsán merül fel jogszabálysértés, akkor az NMHH-hoz lehet fordulni.
Iskolák, óvodák esetén az intézményvezetőt érdemes megkeresni, ill. a fenntartót (iskola esetén a tankerületi központot, óvoda esetén az önkormányzatot, vagy azt a céget, alapítványt, ami létrehozta az intézményt).
Ha közvetlen, gyerekjogi jogsértés gyanúja merül fel, vagy kérdéses, hogy egyáltalán sérült-e gyerekjog, a gyermekjog@hintalovon.hu címen hozzánk is lehet fordulni tanácsadásért.
Mit tegyek azonnal, ha gyerekjogi jogsértést látok?
A legfontosabb, hogy a gyereked azt érezze, ott vagy vele, nem rá vagy dühös, nem csinált semmi rosszat, de ami történt, az nem OK. Beszélj vele arról, mi történt, kérdezd meg, hogy hogyan érzi magát, ő hogy látja az egészet (abszolút lehet, hogy egyáltalán nem érzi gondnak ami történt) – ilyen esetben beszélgess vele arról, hogy te miért érzed mégis úgy, hogy valami visszaélés, nem helyénvaló dolog történt.
Ezután dokumentáld a jogsértést (képernyőkép, link, dátum, tanúk), majd kérd a jogsértő helyzet megszüntetését – például tartalom eltávolítását vagy a jogsértő gyakorlat leállítását. Ha intézményhez kötődik az eset, írásban jelezd az intézményvezetőnek és – szükség esetén – a fenntartónak.
Felelős felnőttek leggyakoribb kérdései
Szerepelhetnek gyerekek spontán módon politikai kampányban? – Mit mond a Kúria új (2026. márciusi) döntése, és az Alkotmánybíróság határozata?
A Kúria egy olyan kampányvideót és fotókat értékelt, amelyeken egy kisgyermek szerepelt politikai szereplők mellett (felkiabált a színpadra, és a szülő odaemelte és átadta őt a politikusnak). A jelenetről készült felvételeket kampánycélból megosztották. A döntés szerint a gyermek szerepeltetése sértette a választási eljárás egyik alapelvét, ezért a jelölteket eltiltották a hasonló jogsértő magatartástól.
Ennek értelmében, a jövőben ha egy gyerek felismerhetően jelenik meg politikai tartalom mellett, ha a jelenléte erősíti a politikai üzenetet, vagy ha a felvételt kampánykommunikációban használják fel, akkor az akkor is jogellenes, ha a szülő előzetesen hozzájárult, és ha a gyerekről készült felvételt közterületen zajló eseményen rögzítették.
A szülő hozzájárulása fontos, de önmagában nem tesz minden helyzetet jogszerűvé. A politikai kampány szabályait és a gyerekek érdekeit ettől függetlenül is vizsgálni kell.
Ez a döntés nem teszi jogellenessé, hogy gyerekek vegyenek részt politikai eseményeken. Azt viszont igen, hogy a jelenlétüket kampányeszközként használják fel. Ez a döntés (Kvk.III.39.071/2026/9. végzés) azért is fontos, mert a gyerekek jogainak védelmét a kampányidőszak mellett kiterjesztő módon is értelmezhetővé teszi, például a gyerekek digitális lábnyoma szempontjából. A kampányok intenzívek, gyorsan terjednek a tartalmak a neten, és sokáig elérhetők maradnak. Egy gyerekről készült felvétel később is újra és újra megjelenhet, anélkül hogy ő ezt befolyásolni tudná.
Az Alkotmánybíróság IV/1085/2026. határozata a Kúria döntését néhány nappal később hatályon kívül helyezte. Ennek oka a kúria téves jogalkalmazása volt. Az AB döntésében kiemeli a gyerekek fokozott védelmének szükségességét, és felhívja a figyelmet arra, hogy a 15. alaptörvény kiegészítést követően a jogalkotónak módosítania kellene a választási törvényt, hogy a gyerekek védelme megfelelően érvényesülhessen.
Mit lehet tenni, ha egy tanár az iskolában, tízéves gyerekeknek arról beszél az egyik órán, hogy az a veszélye annak ha a választásokon induló egyik párt nyer, hogy háborúba kerülhet Magyarország?
Az ilyen tanári magatartás nem megfelelő:
- az iskolának párpolitikai és ideológiai szempontból semleges terepnek kell lennie,
- a gyerekeket nem szabad megfélemlítő, szorongás keltő helyzetekbe hozni (a háborúval riogatás ilyen),
- a gyerekek mentális egészségéért, jóllétéért a pedagógusok is felelősek – azt nem veszélyeztethetik.
Mivel egy ilyen tanóra nem számít kampányeseménynek, ezét a választási bizottságnál nem lehet jelzést tenni, azonban az eset jelezhető az intézmény vezetője és a fenntartó (tankerület) felé annak érdekében, hogy ilyen még egyszer nem forduljon elő.
A szülők, és a gyerekek mellett lévő pedagógusok számára fontos feladat, hogy beszélgessenek a gyerekekkel, figyeljenek arra, hogy milyen érzéseket, gondolatokat keltett bennük ez az óra, és segítsenek nekik abban, hogy az eset feldolgozható, érthető legyen. Fontos az is, hogy a gyerekek ne maradjanak magukra az érzéseikkel – legyen lehetőségük megosztani azokat egy elfogadó és megértő közegben otthon és az iskolában.
Hogyan beszéljek a gyerekemmel a választásokról életkorának megfelelően?
A gyerekek hétköznapi helyzetekben szoktak beszélni arról, hogy mi történt velük. Még azok a gyerekek is elejtenek néha megjegyzéseket a napjukról, akik amúgy nem olyan bőbeszédűek otthon. Érdemes ezekhez a mindennapi helyzetekhez kapcsolódóan beszélni a választásokról is, például ha arról mesél, hogy milyen plakátokat látott, vagy arról, hogy milyen politikus TikTok videóját mutatta az egyik barátja.
Úgy érdemes beszélni a választásokról, hogy a gyerek életkorához, kérdéseihez és érzelmi biztonságához igazodsz – nem mindent egyszerre, és nem kész álláspontokat átadva.
Kisebb gyerekeknél (óvoda–alsó tagozat) maradj a konkrét, hétköznapi magyarázatoknál: a választás arról szól, hogy a felnőttek időről időre döntenek közös dolgokról. Nem kell pártokról beszélni, inkább hangsúlyozd, hogy lehet különböző véleménye az embereknek, de ettől még mindenki tiszteletet érdemel.
Felső tagozatban már lehet beszélni véleménykülönbségekről, kampányról, arról, hogy az üzenetek meggyőzni akarnak. Segíts felismerni, hogy nem minden hangos állítás igaz, és rendben van ha kérdez, miként az is, ha bizonytalannak érzi magát.
Kamaszoknál vond be őket partnerként: beszéljetek értékekről, érdekekről, hatásokról, és arról is, hogy nem kell állást foglalniuk. Fontos, hogy érezzék: a véleményük számít, de nem kell ugyanazt gondolniuk, mint a szüleiknek.
Minden életkorban alapelv, hogy ne ijesztgess, ne terheld túl részletekkel, és tedd világossá: a gyerek nincs felelőssé téve a politikáért. A cél nem az, hogy „jól gondolkodjon”, hanem hogy biztonságban kérdezzen és gondolkodjon. Ezekhez a beszélgetésekhez ajánljuk a Hogyan változtasd meg a világot? c. könyvet, mely a részvételiségről és demokráciáról mesél a gyerekeknek.
Mit tehetek, ha utólag látom, hogy a gyerekem jogai sérültek?
Kihez fordulhatok segítségért vagy tanácsért?
Jogellenesen, hozzájárulás nélkül készített, online elérhető tartalom esetén a leggyorsabb segítség az internethotline.hu. Minden olyan jogsértés, ami a kampányhoz kapcsolódik, jelezhető (3 napon belül) a helyi választási bizottság felé.
Ha a kampányhoz kapcsolódó médiatartalom kapcsán merül fel jogszabálysértés, akkor az NMHH-hoz lehet fordulni.
Iskolák, óvodák esetén az intézményvezetőt érdemes megkeresni, ill. a fenntartót (iskola esetén a tankerületi központot, óvoda esetén az önkormányzatot, vagy azt a céget, alapítványt, ami létrehozta az intézményt).
Ha közvetlen, gyerekjogi jogsértés gyanúja merül fel, vagy kérdéses, hogy egyáltalán sérült-e gyerekjog, a gyermekjog@hintalovon.hu címen hozzánk is lehet fordulni tanácsadásért.
Mit tegyek azonnal, ha gyerekjogi jogsértést látok?
A legfontosabb, hogy a gyereked azt érezze, ott vagy vele, nem rá vagy dühös, nem csinált semmi rosszat, de ami történt, az nem OK. Beszélj vele arról, mi történt, kérdezd meg, hogy hogyan érzi magát, ő hogy látja az egészet (abszolút lehet, hogy egyáltalán nem érzi gondnak ami történt) – ilyen esetben beszélgess vele arról, hogy te miért érzed mégis úgy, hogy valami visszaélés, nem helyénvaló dolog történt.
Ezután dokumentáld a jogsértést (képernyőkép, link, dátum, tanúk), majd kérd a jogsértő helyzet megszüntetését – például tartalom eltávolítását vagy a jogsértő gyakorlat leállítását. Ha intézményhez kötődik az eset, írásban jelezd az intézményvezetőnek és – szükség esetén – a fenntartónak.
Hová lehet bejelentést tenni?
Mi történik egy bejelentés után?
Milyen támogatást kaphat a gyerek és a család?
Hivatalosan, állami szervezetek nem biztosítanak külön jogi vagy pszichológiai tanácsadást azokban az esetekben, amikor felmerül a választási törvény megsértése.
Fontos, hogy ne maradj egyedül az érzéseiddel, keress olyan felnőttet, akivel meg tudod beszélni ami történt, és figyelj oda a gyerekedre is, hogy szüksége van-e a támogatásodra.
Vannak gyerekek, akikben nem is tudatosodik, hogy mi történt (mert olyan kicsik, vagy mert nem tartják fontosnak) – ilyen esetben nem szabad túlreagálni a helyzetet. Ilyenkor is fontos azonban, hogy a gyerek értse, hogy nem csinált semmi rosszat.
Ismerem (és a gyerekem is ismeri) azt a képviselőjelöltet, akiről a kampány során az egyik politikai ellenfele kitett egy manipulált vagy rejtett kamerás felvételt. Mit csináljak?
A legfontosabb, hogy beszélgess a gyerekeddel arról, hogy ami történt, az nem OK. A gyerekek is gyakran készítenek felvételeket titokban, amiket utána megosztanak egymással – ezért érteniük kell, hogy ha ilyet csinálnak, az visszaélésnek számít és jogellenes. Emiatt pedig akár eljárás is indulhat velük szemben, ha már betöltötték a 14. életévüket.
A manipulált vagy rejtett úton készített felvételek kapcsán beszélgessetek arról, hogyan lehet felismerni azokat a tartalmakat, amiket MI-vel készítettek, és hogy mit tehetnek akkor, ha ők maguk váltak ilyen jogsértések áldozatává. Akár együtt is végignézhetitek az internethotline.hu weboldalt, ahol ez ilyen típusú visszaéléseket jelezni lehet, a tartalmak eltávolítását is kérve.
Az ilyen esetek kapcsán a kockázatokról, veszélyekről és következményekről mindkét oldal (áldozat, elkövető) kapcsán érdemes beszélgetni a gyerekekkel, azt is kihangsúlyozva, hogy ne maradjon tétlen, ha azt látja, hogy a környezetében ilyen eset történik. Próbálja megakadályozni rejtett, manipulált felvételek készítését, közzétételét a kortársai között, és segítse azokat, akik áldozatává váltak ilyennek.
Újságírók leggyakoribb kérdései
Szerepelhetnek gyerekek spontán módon politikai kampányban? – Mit mond a Kúria új (2026. márciusi) döntése, és az Alkotmánybíróság határozata?
A Kúria egy olyan kampányvideót és fotókat értékelt, amelyeken egy kisgyermek szerepelt politikai szereplők mellett (felkiabált a színpadra, és a szülő odaemelte és átadta őt a politikusnak). A jelenetről készült felvételeket kampánycélból megosztották. A döntés szerint a gyermek szerepeltetése sértette a választási eljárás egyik alapelvét, ezért a jelölteket eltiltották a hasonló jogsértő magatartástól.
Ennek értelmében, a jövőben ha egy gyerek felismerhetően jelenik meg politikai tartalom mellett, ha a jelenléte erősíti a politikai üzenetet, vagy ha a felvételt kampánykommunikációban használják fel, akkor az akkor is jogellenes, ha a szülő előzetesen hozzájárult, és ha a gyerekről készült felvételt közterületen zajló eseményen rögzítették.
A szülő hozzájárulása fontos, de önmagában nem tesz minden helyzetet jogszerűvé. A politikai kampány szabályait és a gyerekek érdekeit ettől függetlenül is vizsgálni kell.
Ez a döntés nem teszi jogellenessé, hogy gyerekek vegyenek részt politikai eseményeken. Azt viszont igen, hogy a jelenlétüket kampányeszközként használják fel. Ez a döntés (Kvk.III.39.071/2026/9. végzés) azért is fontos, mert a gyerekek jogainak védelmét a kampányidőszak mellett kiterjesztő módon is értelmezhetővé teszi, például a gyerekek digitális lábnyoma szempontjából. A kampányok intenzívek, gyorsan terjednek a tartalmak a neten, és sokáig elérhetők maradnak. Egy gyerekről készült felvétel később is újra és újra megjelenhet, anélkül hogy ő ezt befolyásolni tudná.
Az Alkotmánybíróság IV/1085/2026. határozata a Kúria döntését néhány nappal később hatályon kívül helyezte. Ennek oka a kúria téves jogalkalmazása volt. Az AB döntésében kiemeli a gyerekek fokozott védelmének szükségességét, és felhívja a figyelmet arra, hogy a 15. alaptörvény kiegészítést követően a jogalkotónak módosítania kellene a választási törvényt, hogy a gyerekek védelme megfelelően érvényesülhessen.
Hogyan jelezhetem biztonságosan, ha jogsértést tapasztalok?
A legfontosabb, hogy úgy jelezd a problémát, hogy közben a gyerek ne kerüljön még kiszolgáltatottabb helyzetbe, és a közbelépés számodra is biztonságos maradjon. A jelzés célja nem a büntetés, hanem az, hogy megszűnjön egy gyerekeket érintő visszaélés, és ne ismétlődhessen meg.
A választási törvény (Ve.) és az NVB gyakorlata alapján több, egymást kiegészítő lépést is megtehetsz:
- Dokumentálj: készíts képernyőképet, fotót, írd le az időpontot és a helyszínt, ahol a jogsértést tapasztaltad. Ez a Ve. szerinti kifogás (Ve. 208–212. §) alapja is lehet.
- Jelezd annak, aki azonnal tud lépni: ha intézményhez köthető a helyzet, írj az intézményvezetőnek, és kérd a jogsértő gyakorlat megszüntetését. Ez összhangban van a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) alapelvével, miszerint a gyerek érdeke elsődleges.
- Ha kampánytevékenység gyanúja merül fel, érdemes a helyi választási bizottságnak is jelezni. A Ve. 2. § (1) bekezdése a választás tisztaságának védelmét írja elő, és a bizottság köteles kivizsgálni a bejelentést.
Ha bizalmi kapcsolatban vagy érintett gyerekkel, erősítsd meg benne, hogy ő nem csinált semmi rosszat és beszélgess vele arról, hogyan érzi magát. Hívd fel más felnőttek, szülők figyelmét is arra, hogy fontos teret adni a gyereknek, hogy beszélhessen a megéléseiről és a szükségleteiről.
Mikor jogsértő gyerekek szerepeltetése politikai tartalomban?
Jogsértő ha hiányzik a szülő előzetes, tájékoztatáson alapuló, írásbeli és célhoz kötött hozzájárulása a gyerek szerepléséhez.
Jogsértő, ha a gyereket csak kihasználják, és a szerepeltetése kizárólag a felnőttek érdekeiről, szükségleteiről szól.
Jogsértő akkor is, ha az elkészült felvétel felhasználása eltér a hozzájárulás kereteitől, pl. a nyilatkozatban foglalttól eltérő média felületen jelenik meg, vagy a gyerek nevét is feltüntetik engedély nélkül.
Jogszabályt sért továbbá akkor is, ha nevelési-oktatási intézményben megvalósuló politikai célú tevékenységet rögzít a felvétel.
Emellett számos más olyan esetben lehet jogsértő, ha sérti a gyerek alapvető jogait, így például ha sérti a magánélethez való jogát (pl. politikus otthonában készült felvételek, amelyek a gyerek életterét is láttatják, rendezvényen részt vevő gyerek személyazonossága beazonosítható), információhoz-és tájékoztatáshoz való jogát (nem kap megfelelő tájékoztatást arról, hogy pontosan miben vesz részt), sérti emberi méltóságát (pl. kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerekek bemutatása).
Az ilyen jogsértő tartalmak átvétele is jogsértést valósít meg, illetve rendkívül káros is, mivel elősegíti az ilyen tartalmak továbbterjedését, szélesebb körben való megismerését.
2025 óta a gyerekek védelme az Alaptörvényben rögzített olyan jog, ami minden más alapvető jogot megelőz.
További információt itt találsz.
Mit jelent a „gyerek legfőbb érdeke” a médiában?
A gyerek legfőbb érdeke, hogy a médiatartalom ne sértse az alapvető jogait. Azaz a tartalom létrehozásának, közlésének, átvételének folyamatában végig tiszteletben kell tartani a gyerek magánélethez, biztonsághoz, véleménynyilvánításhoz, emberi méltósághoz, erőszaktól való védelemhez fűződő jogait, valamint törekedni kell arra, hogy érdemi bevonása a tartalomkészítés folyamatba megvalósuljon.
Ez akkor teljesülhet, ha valamennyi szereplő (képi és szöveges tartalomért felelős szerző, szerkesztő, stb.) a gyerek legfőbb érdekére figyelemmel jár el.
Hogyan lehet jól cikket írni egy olyan kampányeseményről, ahol gyerekek is jelen voltak?
Először mindig tedd fel magadnak a kérdést: hogyan szolgálja az érintett gyerekek érdekét, ha cikket írsz, média tartalmat készítessz arról a kampányeseményről, ahol ott voltak?
Úgy dolgozz, hogy mindig érvényesüljön a „ne okozz kárt” (Do no harm) alapelv.
Gyerekjogi szempontból a felelős döntés általában az, ha úgy írsz a kampányeseményről, hogy az ott jelenlévő gyerekek felismerhető módon nem jelennek meg az illusztráláshoz használt felvételeken.
Adj hangot annak, ha azt tapasztaltad, a gyerekeket csak felhasználták egy kampányeseményhez.
Mit kell tennem, ha egy képviselőjelölt által készített tartalomról (pl. Facebook poszt) írok cikket, és abban gyerek is szerepel?
A főszabály: ne készíts olyan média tartalmat, amit nem szeretnél hogy rólad, vagy a gyerekedről készítsenek.
A 2. sz. szabály: gyerek szerepeltetése egy kampányhoz kapcsolódó tartalomban gyerekjogi szempontból akkor is aggályos, ha nem sérti a köznevelési vagy a választási törvény előírásait.
A legjobban akkor jársz el, ha nem adsz lehetőséget ilyet tartalmak további terjedéséhez.
Ha muszáj cikket készítened (pl., mert a szerkesztő ezt írja elő), akkor ne emeld át a képi tartalmakat és ne hivatkozz a gyerekekre beazonosítható módon. Akkor sem, ha a cikk célja az, hogy a gyerekek kampányban való felhasználása ellen érveljen – és ha teheted, hivatkozz a gyerekjogokra, írd le, hogy a gyerekjogi szempontok nem engedik, hogy a gyereket beazonosítható módon szerepeltesd.
Elég-e a szülői beleegyezés ha úgy írok cikket egy politikusról vagy a választási kampányról, hogy abban gyerek is szerepel?
Mindenképpen szükséges a szülők előzetes, írásbeli hozzájárulása azzal, hogy annak célhoz kötöttnek kell lennie. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem elegendő egy olyan általános hozzájárulás, mint amelyet például az iskolai fotó-és videófelvételek kapcsán évente bekérnek a szülőktől.
Az aláírt szülői nyilatkozatból pontosan ki kell derülnie annak, hogy a felvételt a médium/tartalomgyártó milyen célra, milyen felületen, meddig használhatja fel, és a szülő a hozzájárulását hogyan vonhatja vissza.
Gyerekjogi szempontból a szülői tájékoztatása és hozzájárulásának beszerzése mellett szükség van a gyerek hozzájárulására is, amelyet életkorának és érettségének megfelelő tájékoztatás alapján adhat meg. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy a szereplés pontosan mivel jár, mi lesz a folyamata, milyen következményei lesznek, lehetnek, illetve, hogy milyen módon jelezheti, ha valamit nem ért, vagy nem tetszik neki. Egy gyerek szerepeltetése sosem jelenthet kihasználást, tehát sosem szólhat kizárólag a felnőtt érdekeiről és szükségleteiről. Minden gyereket érintő döntésnek a gyerek legfőbb érdekét kell szolgálnia.
Ebből is látszik, hogy a kisgyerekek szerepeltetése alapvetően aggályos. Minél idősebb egy gyerek, annál nagyobb biztonsággal látja át a helyzetet, és ad hozzájárulást. De még akkor is felmerülhet a kihasználás veszélye.
Mivel politikai tartalom esetén magas a kockázata annak, hogy a gyereket utólag bántás, csúfolódás érheti a kortársai részéről, és a közösségi médiában, ezért ajánlott elkerülni, hogy a gyerek beazonosítható módon, vagy egyedül szerepeljen egy ilyen cikkben.
Hogyan lehet etikus módon tudósítani gyerekeket érintő politikai ügyekről?
A média felelőssége óriási, éppen ezért etikus az a hozzáállás, amelyben az újságíró, a tartalomgyártó nem vesz át olyan közlést, amelyben a gyerek alapvető jogai sérülnek. Így például:
- nem vesz át olyan tartalmat, amelyben politikus gyerekekkel kampányol (legyen az saját gyerekével közös tartalom, vagy gyerekek által eljátszott színdarab egy pártpolitikai eseményen),
- nem tudósít olyan tartalomról, amely nevelési-oktatási intézményben megvalósuló politikai célú tevékenységet rögzít,
- a tartalomban nem jelenik meg, vagy nem beazonosítható módon jelenik meg gyerek,
- a tudósítás nyelvezete kiegyensúlyozott, nem szenzációhajhász,
- ha gyerek is megjelenik, részvétele valódi volt, véleményét figyelembe vették, nem díszletként szerepel.
Emellett természetesen abban az esetben, ha a tartalmat maga állítja elő, így nem más által készített tartalmat közvetít, vagy egy eseményről több forrásból tudósít, az anyagot az előbbi elvekre, esetekre figyelemmel, a gyerek alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett készíti el.
Milyen képi és nyelvi megoldások kerülendők kampányidőszakban?
Az alapszabály egyszerű: kerülendő minden olyan kép, szöveg alkalmazása, amely által a gyerek valamilyen politikai cél elérésére, érzelem kiváltására, manipulációra alkalmas eszközzé válik, vagy válhat.
A kampányidőszakban mindenképpen kerülendők azok a megoldások, amelyekben:
- a gyerekeket “díszletként” használják valamely politikai célú tartalomban (pl. politikai rendezvényen fellépőként),
- manipulatív eszközöket alkalmaznak: pl. játszótér átadására vezényelnek ki gyerekeket,
- olyan képeket használnak, amelyen gyerek politikus közelében van, politikai tartalmú rendezvényen, tüntetésen, vesz részt.
- síró, nélkülöző gyerekeket ábrázoló képek használnak, ugyanígy gyerekek kapcsán lealacsonyító, sajnálatot ébresztő, megbélyegző jelzőket alkalmaznak,
- kerülendő továbbá azon felvételek használata is, amelyek a gyerek magánélethez való jogát sértik, ideértve azokat a tartalmakat is, amelyeket politikusok a saját gyerekükről osztanak meg (pl. a saját otthonukban),
- nem használható továbbá a gyerekek arca, szava a kampányüzenetek előadásához.
Mit tehet a média, ha jogsértő tartalmat lát más szereplőknél?
- Egy felelős médium válasza az, hogy jogsértő tartalmat mástól nem vesz át.
- A jogsértő tartalom származhat politikustól, vagy más olyan médiumtól, ahol jogsértő tartalmat gyártanak és használnak (pl. gyerekek szerepeltetése politikai témájú műsorban).
- A jogsértő tartalmak megjelenése esetén az újság/tartalomgyártó nyilatkozattal elhatárolódhat a jogsértő anyagtól (anélkül, hogy annak tartalmát közölné, ismételné), egyúttal közzéteheti azokat az irányelveit is, amelyet a gyerekjogok betartása érdekében szakmai tevékenysége során tiszteletben tart.
- Ugyanígy közzéteheti a kampányidőszakra vonatkozó protokollját, gyerekjogi kisokost, szerkesztőségi manifestot, amely kiállással más médiumra is hatással lehet.
- Ezek mellett pedig természetesen vannak olyan esetek is, ahol – önkéntesen és nem kötelezően – jogi lépések is tehetők (pl. Választási Bizottsághoz fordulás, bejelentés az NMHH-hoz).
Kampányszervezők leggyakoribb kérdései
Szerepelhetnek gyerekek spontán módon politikai kampányban? – Mit mond a Kúria új (2026. márciusi) döntése, és az Alkotmánybíróság határozata?
A Kúria egy olyan kampányvideót és fotókat értékelt, amelyeken egy kisgyermek szerepelt politikai szereplők mellett (felkiabált a színpadra, és a szülő odaemelte és átadta őt a politikusnak). A jelenetről készült felvételeket kampánycélból megosztották. A döntés szerint a gyermek szerepeltetése sértette a választási eljárás egyik alapelvét, ezért a jelölteket eltiltották a hasonló jogsértő magatartástól.
Ennek értelmében, a jövőben ha egy gyerek felismerhetően jelenik meg politikai tartalom mellett, ha a jelenléte erősíti a politikai üzenetet, vagy ha a felvételt kampánykommunikációban használják fel, akkor az akkor is jogellenes, ha a szülő előzetesen hozzájárult, és ha a gyerekről készült felvételt közterületen zajló eseményen rögzítették.
A szülő hozzájárulása fontos, de önmagában nem tesz minden helyzetet jogszerűvé. A politikai kampány szabályait és a gyerekek érdekeit ettől függetlenül is vizsgálni kell.
Ez a döntés nem teszi jogellenessé, hogy gyerekek vegyenek részt politikai eseményeken. Azt viszont igen, hogy a jelenlétüket kampányeszközként használják fel. Ez a döntés (Kvk.III.39.071/2026/9. végzés) azért is fontos, mert a gyerekek jogainak védelmét a kampányidőszak mellett kiterjesztő módon is értelmezhetővé teszi, például a gyerekek digitális lábnyoma szempontjából. A kampányok intenzívek, gyorsan terjednek a tartalmak a neten, és sokáig elérhetők maradnak. Egy gyerekről készült felvétel később is újra és újra megjelenhet, anélkül hogy ő ezt befolyásolni tudná.
Az Alkotmánybíróság IV/1085/2026. határozata a Kúria döntését néhány nappal később hatályon kívül helyezte. Ennek oka a kúria téves jogalkalmazása volt. Az AB döntésében kiemeli a gyerekek fokozott védelmének szükségességét, és felhívja a figyelmet arra, hogy a 15. alaptörvény kiegészítést követően a jogalkotónak módosítania kellene a választási törvényt, hogy a gyerekek védelme megfelelően érvényesülhessen.
Lehet-e törvénysértő egy kampánytartalom, ha egy konkrét gyereket érint, aki ugyan nem látszik a felvételen, de róla beszélnek?
Egy ilyen kérdésnél két oldalt kell vizsgálni: a konkrét gyereket (gyerekeket), akiről szó van, ill. azt, hogy egy ilyen tartalom hogyan hathat más gyerekekre és felnőttekre. Ha egy gyerek beazonosíthatóan szerepel egy felvételen (pl. elhangzik a neve, és a családtagjain keresztül tudható, hogy kiről van szó), akkor sérül a gyerek magánélethez való joga, és megnő a gyerek bántalmazásnak (pl. kortárs zaklatásoknak) való kitettsége is. Az ilyen jellegű tartalmak a gyerek felhasználásának számítanak, sértik a legfőbb érdekét, így gyerekjogi jogsértést valósítanak meg akkor is, ha a gyerek konkrétan nem látható a felvételen.
Egy ilyen jellegű tartalom ellentétes azzal az alapelvvel, hogy egyetlen gyereket sem használhatnak fel a felnőttek (még a szüleik, más családtagjaik sem) a saját céljaik érdekében. Továbbá sérti a gyerekvédelem (Alaptörvény 15. módosításával beiktatott: a gyerekvédelem minden más alapvető jog felett áll) alapelvét is. Ezek mellett a súlyos gyerekjogi határátlépések és kockázatok mellett egy ilyen tartalom – főleg, ha komoly ismertségű közszereplő készíti -, veszélyezteti a digitális gyerekvédelemnek azt az alapelvét, ami szerint védeni kell a gyerek digitális lábnyomát, és szükségtelen módon nem hozható létre olyan tartalom, ami később egész életében elkíséri őt, hiszen az internet nem felejt.
Milyen a gyermekjogi szempontból felelős kommunikáció választások idején?
A gyermekjogi szempontból felelős kommunikáció lényege, hogy a gyerek ne váljon eszközzé, és ne kerüljön olyan helyzetbe, ahol politikai üzenetek hordozója, célpontja vagy díszlete lesz, akár tudta, akár beleegyezése nélkül. A választási időszak fokozottan érzékeny időszak, ezért a felnőttek felelőssége még nagyobb.
Felelős kommunikáció akkor valósul meg, ha:
- tiszteletben tartjuk, hogy a gyerek nem kampányeszköz, és nem használjuk őt érzelmi hatáskeltésre, szerepeltetésre vagy politikai üzenetek alátámasztására;
- nem visszük be a politikai tartalmat a gyerekek tereibe (óvoda, iskola, programok), és nem várjuk el, hogy a gyerekek reagáljanak rá;
- életkoruknak megfelelően, nyugodtan és tárgyilagosan magyarázunk, ha kérdeznek a választásokról;
- nem terheljük őket félelmet keltő, megosztó vagy nyomást gyakorló üzenetekkel;
- biztosítjuk, hogy bármikor elmondhassák, ha valami kellemetlen vagy megterhelő számukra, és komolyan vesszük a jelzéseiket;
- nem fotózzuk, videózzuk, nem szerepeltetjük őket politikai tartalmakban a saját és a szülő beleegyezése nélkül, és akkor sem, ha nem értik pontosan, mihez járulnak hozzá;
- figyelünk arra, hogy ők is ugyanolyan világpolgárok, mint a felnőttek. A félelemkeltő, szorongató üzenetek hozzájuk is elérnek. Próbáljuk minimalizálni ezeket, különösen akkor, ha azt sejtjük, hogy a tartalommal gyerekek is találkozhatnak;
- ha tiszteletben tartjuk, hogy nekik is lehet véleményük és mondanivalójuk a választásokkal kapcsolatban, és ennek kifejezésére tudunk biztonságos teret biztosítani.
A felelős kommunikáció célja, hogy a gyerekek biztonságban, nyomás nélkül, érzelmi túlterhelés nélkül élhessék meg a választási időszakot. A felnőttek feladata, hogy megvédjék a jóllétüket, biztonságukat.
Milyen képi és nyelvi megoldások kerülendők kampányidőszakban?
Az alapszabály egyszerű: kerülendő minden olyan kép, szöveg alkalmazása, amely által a gyerek valamilyen politikai cél elérésére, érzelem kiváltására, manipulációra alkalmas eszközzé válik, vagy válhat.
A kampányidőszakban mindenképpen kerülendők azok a megoldások, amelyekben:
- a gyerekeket “díszletként” használják valamely politikai célú tartalomban (pl. politikai rendezvényen fellépőként),
- manipulatív eszközöket alkalmaznak: pl. játszótér átadására vezényelnek ki gyerekeket,
- olyan képeket használnak, amelyen gyerek politikus közelében van, politikai tartalmú rendezvényen, tüntetésen, vesz részt.
- síró, nélkülöző gyerekeket ábrázoló képek használnak, ugyanígy gyerekek kapcsán lealacsonyító, sajnálatot ébresztő, megbélyegző jelzőket alkalmaznak,
- kerülendő továbbá azon felvételek használata is, amelyek a gyerek magánélethez való jogát sértik, ideértve azokat a tartalmakat is, amelyeket politikusok a saját gyerekükről osztanak meg (pl. a saját otthonukban),
- nem használható továbbá a gyerekek arca, szava a kampányüzenetek előadásához.
„Ez csak egy fotó volt” – lehet ebből jogsértés?
A fotó felhasználása csak akkor lehet jogszerű, ha annak elkészítéséhez és felhasználásához az érintett gyerek szülei megfelelő tájékoztatás után előzetes, írásbeli és célhoz kötött hozzájárulásukat adták. Engedély hiányában a fotó felhasználása tilos és jogkövetkezményeket (pl. személyiségi jogi per) vonhat maga után.
Ezen túlmenően fontos, hogy a gyerek értse miért készül a felvétel és hogyan, hol lesz felhasználva. Ha olyan kicsi gyerekről van szó, aki nem érthet meg egy ilyen tájékoztatást, akkor a szerepeltetése biztosan sérti a gyerek alapvető jogait.
„A gyerek jól érezte magát” – számít ez?
Egy gyerek nem feltétlenül méri fel, hogy egy kampány eseményen való részvétele pontosan mit is jelent, milyen következményekkel járhat. Éppen ezért önmagában az, hogy egy gyerek jól érezte magát az eseményen vagy örült az ott osztott ajándéknak, nem elegendő.
A gyerekjogi jogsértés akkor is megvalósulhat, ha a gyerek ennek nincs tudatában. Természetesen egy bizonyos életkor után a gyerekek önállóan is hoznak döntést arról, hogy milyen eseményeken vesznek részt és azon hogy érzik magukat. A mi felnőtt felelősségünk minden életkorban beszélgetni a gyerekekkel a mi és az ő döntéseikről, és azok lehetséges következményeiről. Ebben segít a Hogyan változtasd meg a világot? c. könyv is, ami a részvételiséget, demokráciát mutatja be a gyerekeknek.
„Ez nem politikai esemény volt, hanem oktatási és szórakoztatási célú, ezért hívtunk meg gyerekeket is” – ez az indoklás rendben van?
A klasszikus hasonlattal élve, ha valaminek négy lába van, szőrös és ugat, az akkor is kutya, ha valaki azt mondja rá, hogy nyuszi.
Ha egy eseményen a képviselőjelölt megjelenik, és ott olyan tevékenységet folytat, ami az ismertsége növelését, a programja megismertetését szolgálja, akkor az akkor is kampányeseménynek számít, ha egyébként filmvetítéssel vagy kulturális programmal van összekötve.
Akkor lehet egy esemény oktatási célú, ha annak tartalma valóban az érintett gyerekek oktatását, nevelését célozza és abban semmilyen módon nem jelenik meg a politika. Minden olyan helyzet jogsértőnek minősül, amikor egy eseményt utólag politikai kommunikációhoz használnak, felhasználva ezzel a részt vevő gyerekeket.
„Mindenki ezt csinálja kampányidőszakban” – ez nem elég indoklás?
Ha egy 17 éves fiatal egy képviselőjelölt kérdéseire válaszolva egy videóben elmondja, hogy hogyan él, az a kampány részének számít? Gyerekjogi szempontból rendben van?
Jó kérdés. 17 évesen gyereknek számít, tehát fontos, hogy a gyerekjogi szempontokat is figyelembe kell venni. Ez az üzenet pedig kampányidőszakban olyan politikai tartalom lehet, amiben ha látható egy párthoz köthető logó vagy szlogen, akkor a kampányra vonatkozó szabályok hatálya alá esik.
Ha a videóban szereplő fiatal nem házas (tehát nem nagykorú), akkor szükséges a szülők előzetes, írásbeli hozzájárulása a szerepléshez ugyanúgy, mint kisebb gyerekek esetén.
Fontos szempont, hogy megfelelő tájékoztatást kapjon arról, hogy a felvétel hol lesz közzétéve, miként lesz felhasználva. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy milyen lehetséges kockázatai vannak a szereplésnek (felismerik, kommentekben minősítik, a való életben és az online térben is érheti bántás). A tájékoztatásnak ki kell térnie arra, hogy ilyen esetben honnan és kitől kaphat segítséget.
Megfelelő támogatást kell kapnia ahhoz a gyereknek, hogy értse a szerepléssel járó komplex helyzetet, és fontos, hogy azt érezze: mondhat nemet, akár a felvétel közben, vagy az után is.
A gyereknek (és családjának) tisztában kell lennie azzal, hogy a hozzájárulását bármikor visszavonhatja.
Egy 18 éves fiatal beszámol arról, hogy kire fog szavazni. Ez tiltott kampányeszköz gyerekjogi szempontból?
Ha nem találtál választ a kérdésedre, írj a gyermekjog@hintalovon.hu címre!
Kapj kampányidőszakban is kapaszkodókat – iratkozz fel hírlevelünkre!
A választásokat megelőző kampányidőszakban minden héten összeállítunk egy olyan hírlevelet, ami az aktuális eseményekre is reagálva segítséget nyújt a szülőknek, felelős felnőtteknek, hogy a gyerekek biztonságáért és jóllétéért még többet tudjanak tenni.
Hiszünk abban, hogy a gyerekjogok tiszteletben tartása segít abban, hogy a gyerekek nagyobb biztonságban és jól legyenek.
Ajánljuk még:
Nem csak hozzánk tudsz fordulni segítségért
Az alábbi szervezetek bármelyikénél akár szakemberként, akár aggódó felnőttként is fordulhatsz, ha segítségre vagy tanácsra van szükséged.
Összegyűjtöttük valamennyi, jogsegély-szolgáltatást nyújtó segítő szervezetet! Kattints ide elérhetőségeikért!
